Konfliktus: Sivatagi Vihar May 2026

A konfliktus közvetlen kiváltó oka volt. Szaddám Huszein rezsimje a kuvaiti olajmezők megszerzésével és az adósságok eltörlésével próbálta stabilizálni Irak gazdaságát. A nemzetközi válasz két szakaszra oszlott:

Olyan összecsapások, mint a 73 Easting-i csata , bebizonyították az amerikai Abrams harckocsik és Bradley lövészpáncélosok fölényét a szovjet gyártmányú iraki technológiával szemben. Konfliktus: Sivatagi vihar

A háború február 28-án ért véget Kuvait felszabadításával. Bár a katonai győzelem egyértelmű volt, Szaddám Huszein hatalmon maradt, ami megalapozta a 2003-as későbbi iraki háborút. A konfliktus után az Egyesült Államok egyedüli globális katonai szuperhatalomként pozicionálta magát a hidegháború lezárultával. A konfliktus közvetlen kiváltó oka volt

Az érzékelők, a GPS-alapú navigáció és a valós idejű adatátvitel lehetővé tette az éjszakai harcot és a sivatagi navigációt, ami korábban szinte lehetetlen volt. Az érzékelők, a GPS-alapú navigáció és a valós

A (Operation Desert Storm) az 1990–1991-es öbölháború döntő katonai szakasza volt, amely megváltoztatta a modern hadviselésről alkotott elképzeléseinket. Ez volt az első olyan konfliktus, ahol a csúcstechnológia, a precíziós fegyverek és a média valós idejű jelenléte meghatározó szerepet játszott. 1. Stratégiai és geopolitikai háttér

A hadművelet részletes elemzése megtalálható a Hadtudományi Szemle tanulmányaiban és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatási anyagaiban.

A "100 órás háborúnak" is nevezett szakasz során a koalíciós erők elsöprő gyorsasággal törtek előre. Az iraki hadsereg – bár létszámban jelentős volt – képtelen volt ellenállni a korszerű páncélosoknak és a légitámogatásnak. 3. "Deep Content": Hadászati forradalom és technológia